Az aktuális lecke vázlatáért le kell görgetned!

A reformkor

1) A korszak előzményei
I.Ferenc rendeletekkel kormányzott
ezeket a nemesek nem hajtották végre
romlott a közbiztonság
több lett a betyár, a katonaszökevény

1825: az OGY. összehívása

A nemesség felismerte, hogy kiváltságai egy részéről le kell mondania, polgári változásokra van szükség, de reformok útján, hogy elkerüljék a forradalmat.
Reformkor: 1825-1848

2) A reformkor vitáinak színterei
A polgári átalakulásért folytatott küzdelmet a nemesség vezette, mert nem volt nagy és erős polgárságunk.
Az OGY. felépítése: tk.70/2.

A politizálás színterei:
- országgyűlés
- megyegyűlések
- sajtó

3) A korszak legfontosabb, megoldásra váró kérdései
- jobbágyfelszabadítás
- a nemesi kiváltságok felszámolása
- az ősiség törvényének eltörlése
- a gazdaság fejlesztése - a cégrendszer eltörlése
- sajtószabadság - a cenzúra eltörlése
- unio Erdéllyel

***
Széchenyi István, a reformok első megfogalmazója
1) Széchenyi családi háttere és ifjúkora
Főnemesi családból származott. Apja Széchényi Ferenc, aki a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat megalapította. A napóleoni háborúk után bejárta Európát. Hazatérve hazánk felemelkedésén munkálkodott. Egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalakítására.
2) Széchenyi reformprogramja
Művei: Hitel (1830), Világ, Stádium
- robot helyett bérmunka
- az ősiség törvényének eltörlése: ezzel a nemes is eladhatja földjét, a birtokra hitel vehető fel
- közteherviselés: a nemes is adózzon
- az OGY. hozza meg a polgári átalakulás törvényeit
- Magyarország maradjon a birodalom része
- az átalakulás motorja az arisztokrácia legyen
3) Gyakorlati alkotásai
- MTA – a művelődés fejlesztése
„A nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik”
- Lánchíd
- gőzhajózás a Balatonon és a Dunán
- óbudai hajógyár és téli kikötő
- folyószabályozás
- selyemhernyó-tenyésztés
- gőz hengermalom
- kaszinók
- lóversenyzés (A lovakrul)
- mezőgazdasági egyesületek alapítása
- „Budapest” gondolata
4) Széchenyi hatása
- megindul a polgárosodás
- sokan olvassák, sokan ellenzik, Bécs gyanakszik
- Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezi, bár vitázik vele

***

Kossuth Lajos, a nemes pályatárs
(1802-1894)
1) Az ifjú Kossuth
Monokon született, köznemesi családban. Ügyvéd. Főnemesek megbízottjaként részt vesz az 1832-36-os OGY-en. Az elhangzottakat magánlevélként írja meg: Országgyűlési Tudósítások.
2) A sajtó szerepének felismerése
Az OGY. után a vármegyei közéletről tudósít: Törvényhatósági Tudósítások.
Ekkor V. Ferdinánd a király, Mo. kormányzója Metternich kancellár. Célja a megfélemlítés Letartóztatja Kossuthot, Lovassyt, Wesselényit.

Országos tiltakozás.
A kormány kénytelen engedni, 4 év után Kossuth kiszabadul. A Pesti Hirlap főszerkesztője lesz. (vezércikk)
3) Kossuth programja
- jobbágyfelszabadítás: kötelező örökváltsággal
- közteherviselés: a nemes is adózzon
- nemzeti érdekegyesítés: minden társ.-i réteg vegyen részt a programok kidolgozásában
- politikai szabadságjogok kiterjesztése
- törvény előtti egyenlőség
- nemzeti önrendelkezés: nagyobb önállóság a birodalmon belül
- „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”
4) Védegylet
Összefogta a haladás híveit, nemes, jobbágy, polgár is tagja lehetett. Lényege: hat évig nem vásárolnak külföldről olyan árut, amit itthon is gyártanak.
Programját az Ellenzéki Nyilatkozatban foglalta össze. A köznemességtől várta ennek megvalósítását.

 ***

A változó társadalom és életmód

1) Az ország népessége
- sajátos kettősség: feudális jegyek+polgárosodás elindulása
- népességszám-növekedés

2) A nemesi társadalom belső problémái
- a lakosság 5%-a
- az arisztokraták egy része vállalkozik, ők a reformkori ellenzék is
- a köznemesség válaszút előtt: nemesség vagy vállalkozás, értelmiségi pályák
- kisnemesség: a haladás leghangosabb ellenzői

3) Vállalkozó polgárok
- lakosság 2%-a
- új vállalkozói réteg a városokban: tőke, hitelügyletek, piaci kapcsolatok kiépítése
- új polgári réteg: ipari vállalkozók (Ganz), nemesek is

4) A jobbágyság
- 90%!
- többsége zsellér
- nem csökkentek a feudális terhek
- egyetlen lehetőség: a jobbágyfelszabadítás 

5) Művelődés és kultúra
- a kulturális élet fejlődése
- nő a sajtó szerepe
- küzdelem a magyar nyelv helyzetének javításáért
-- Kazinczy nyelvújító mozgalma
1844. II. törvénycikk: Magyarországon hivatalos a magyar nyelv
- színházi élet fejlődése
- csárdás
- klasszicista stílus az építészetben

6) Az oktatás
- az egyházak kezében volt
- kevés gyerek, rövid ideig
- elemi képzés+gimnázium+felsőfokú képzés

7) A közegészségügy lassú fejlődése
- állami erőfeszítések
- egyéni higiénia lassú fejlődése
- a városokban egészségesebb életkörülmények

8) Az időbeosztás fontossá válik

***

Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány működése

1) Az áprilisi törvények
1848. március-április: megfogalmazták a polgári átalakulás törvényeit (2 hét alatt 31-et) 

Szentesítés: 1848. április 11.
- végrehajtó hatalom: független, a parlamentnek felelős kormány
- törvényhozás: évenkénti Ogy. Pesten - népképviseleti Ogy. nemhez, korhoz, vagyonhoz kötött választójog
- jobbágyfelszabadítás: ingyen, megváltás nélkül a jobbágyé lett a föld - szabad parasztgazdák lettek
- eltörölték a cenzúrát
- bevezették a közteherviselést
- eltörölték az ősiség törvényét
- létrejött a Nemzetőrség
- Unió Erdéllyel

2) Batthyány-kormány
Minden jelentős politikai irányzat helyet kapott benne. Az országot minisztériumokon keresztül irányította.

3) 1848 jelentősége
Történelmünk egyik fordulópontja volt. Felszámolták a feudalizmust, lerakták a polgári fejlődés alapjait.
Megkezdhettük a felzárkózást a fejlett nyugati államokhoz.
De! Nem gondoskodtunk a zsellérekről és a nemzetiségekről! 

Megindultak a földfoglaló mozgalmak - be kellett vetni a katonaságot.
A szerbek, románok, szlovákok jogokat követeltek
(anyanyelv használata a közigazgatásban, oktatásban; önálló döntés saját ügyeikben).
A visszautasításra fegyveres megmozdulásokkal reagáltak, ezeket Bécs titokban támogatta.

4) 1848. július: népképviseleti Ogy.
Bécs nem engedte hazatérni a magyar katonákat.
Kossuth javaslatára
- 42 millió forintot
- és 200 ezer újoncot szavaztak meg.
- pénzt bocsátottak ki
Kossuth toborzó körútra indult.

 ***

 ***

A tavaszi hadjárat

1) Bem győzelmei Erdélyben

Lengyel származású tábornok volt.

Kihasználta az erdélyi terepviszonyokat, a cári és a császári csapatokat is megverte.

Elfoglalta Nagyszebent, kiszorította az ellenséget Erdélyből.

2) Kápolnai vereség

Dembinski lett a magyar főparancsnok.

1849 febr.: vereséget szenvedett Windisch-Gratztől.  „A lázadó csordákat szétvertem.”

Újra Görgei a főparancsnok.

A császár túlértékeli a győzelmet, kiadja az olmützi alkotmányt: hazánk a Birodalom tartománya lesz, elveszti függetlenségét. A nemzetiségek sem kapnak mást.

3) A dicsőséges tavaszi hadjárat

Damjanich vörössapkásai visszafoglalják Szolnokot.

Győzelemsorozat: Hatvan - Tápióbicske - Isaszeg       menekülnek az osztrákok 

további sikerek északon:Vác - Nagysalló - Komárom 
az osztrákok kimenekülnek az országból

május 21. Görgei visszafoglalja Budát

május vége: szabad az ország

4) Függetlenségi Nyilatkozat- Debrecen, 1849. április 14.

válasz az olmützi alkotmányra

- a Habsburg-ház trónfosztása

- Mo. önálló, független állam

- Kossuth kormányzó elnök lesz